Fotografas Gergely Csigo

—Pirmiausia ir svarbiausia – ką galite įvardinti kaip geriausią fotografą jūsų mieste? :)

—Hát szerintem ezt az ügyfelek döntik el. Akit az elvégzett munka után szivesen ajánl tovább a házaspár. Minnél többször hangzik el ugyan annak a fotósnak a neve egy-egy ilyen ajánlásnál annál valószínűbb, hogy az a fotós a legjobb abban az adott városban.

—Ar esate fotogeniškas?

—Nem tartom magam annak, de jól van ez így. Inkább a kamerám felé nézzen az alany ne rám.

—Kaip jūs atsiradote fotografijos industrijoje?

—A fotóművészet volt az, ami mindig is érdekelt mint önkifejezési forma. Ennek megfelelően ezek a dolgok inspiráltak (inspirálnak a mai napig is) és ezirányba kezdtem el képezni magam. A közvetlen környezetmnek tettszett az elhivatottságom. Örültek a kezdeti sikereknek mikor egy egy országban kikerült pár képem kiállításokra. Később a sajátomra is. Közben felkért egy pár, aki tudatosan nem szeretett volna befolyásolni, csak azt kérte én fotózzam le Őket a nagy napjukon. Hiába mondtam, hogy én ilyen szempontból képzelten vagyok Ők nem tágítottak. Majd a végeredmény merőben más lett mint ami addig a megszokott volt. Így a páros környezetében lévő más jegyespárok is azonnal ilyen képeket akartak, és egyszer csak azt vettem észre éves szinten kb 25-30 ilyen pár kopogtat az ajtón és rájöttem ha csak ezzel foglalkoznék sokkal jobb is lehetnék annál mint amilyen akkor voltam, mellesleg azzal foglalkozhatnék amit szeretek a fotózással. A művészeti vonal azóta is jelen van a munkámban.

—Jūsų nuomone, kokie yra svarbiausi geros nuotraukos komponentai?

—Akiket én tanítotottam már, mindig azt mondom nekik, hogy van egy nagy része a fotónak ami szubjektív, de ezekről is kell objektíven dönteni, mert különben sosem fogjuk tudni kiválasztani az adott kép mennyiségből azt a pára amivel érdemes foglalkozni. Ezért technikai oldalról kell megközelíteni először a kérdést, egy jó fotó először is legyen ott éles ahol kell (téma szempontjából) legyen korrektül kiexponálva (már amikor elkészül, ne utólag!) és legyen a kép elrendezése, kompozíciója tudatosan megoldva. A jó kompozíció nem feltétlenül jelenti a korabeli szabályok betartását, de mindenképpen a képen látható kell hogy legyen a tudatosság. Marad a szubjektív része, a kép témaválasztása ami fotósonként más és más, de érezhető hogy nem véletlenszerű. Van továbbá az az bizonyos plussz, amitől egy egy kép kiemelkedik a többi közül, az pedig az a rejtett vagy direkt mondanivaló ami a képet ha a fentiek is rendben vannak a többi fölé emel jócskán.

—Ar mėgstate keliauti?

—Imádok. Jelenleg nem sokat tudok mivel két kicsi gyerekem van, de azért a munka során sokat megyek. Soproni fotósként (Magyarország) már fotóztam esküvőt Párizsban, Velencében, Triesztben Drezdában de sokszor a nekem közeli Ausztriban Bécsben Linzben Garzban is. De szeretem Magyaroszágon belül is a különböző városokat. Sokat fényképezek a Balafon felvidéken de ugyanígy Budapesten vagy akár Debrecenben is. A lényeg a változatosság. Minden új hely és új az adott helyre vonatkozó kultúrális különbség inspiráció a munkámhoz.

—Kas šioje profesijoje Jums patinka labiausiai?

—Talán azt, hogy sosem volt még két gyanolyan esküvőm, vagy fotózásom hiszen minden ember más. Sokan nem mondhatják el magukról, hogy azzal foglalkoznak napközben ami a hobbyjuk, amit szeretnek. Én szerencsére ezt elmondhatom magamról. Ez rengeteg szabadságot és persze munkát is jelent de élvezem. A legeslegjobban az új emberekkel való megismerkedést szeretem, rengeteget tanulok tőlük és így fejlődöm magam is.

—Kas šioje profesijoje Jums patinka mažiausiai?

—Talán az utómunkával töltött időt sajnálom a legjobban. Anno filmre kezdtem fotózni és az azzal járó utómunkát a mai napig élvezetesebbnek találom mint a digitális utómunkát. De nyilván ez is a munkám része és elfogadom hogy hozzá tartozik, de egy fotósnak a terepen a helye, minnél többet ül a számítógép előtt annál ingerszegényebbé válik a környezete és ezt megfelelő mennyiségű inspiráló tevékenységgel kell helyetesíteni.

—Kokia bus fotografijos ateitis?

—Szerintem ez egy dinamikusan fejlődő iparág az alkalmazott fotográfián belül. Nehéz megmondani mi a jövő, de az biztos, hogy az érzelmekkel teli képek sosem fognak kimenni a divatból, ezért a mi szakménkban van legalább egy állandó fonal amire fel lehet füzni az adott trendeket.

—Kuo ypatingas fotografijos žanras, kuriame jūs specializuojatės?

—Az, hogy a fotózás összes ágához szükség van rá, hogy jól tudja valaki csinálni. Riporter az ember mert végülis tudósit, de közben a háttérben kell lenni mint egy természetfotósnak, sport fotósnak kell lenni mert egyszeri és megismételhetetlen jelenetek vannak. Jól kell tudni bánni a természetes és a mesterséges fényekkel is mint egy divatfotsnak. Követni kell a trendeket, meg kell tudni újulni, de merni kell kisérletezni is mint a művésznek aki kötöttségek nélkül tud alkotni ha kell. Emellett sok olyan dologhoz kell érteni aminek semmi köze a fotózshoz, kommunikáció, marketing jó emberismeret, számtech dolgok és persze a webes fejlesztésekkel is tisztába kell lenni, de a sor végtelen.

—Kaip susitvarkote su kritika?

—Azt gondolom, hogy legbelül mai napig rosszul érint ha leszólják amit csinálok, de kivül mindeképpen jól. Tudni kell azt is látni, hogy a kritika ártó szándékkal jön épitő jelleggel vagy irígységből mert sajnos ez is jellemző. De ha az ember figyel mindenből lehet tanulni valamit.

—Ar fotografijoje egzistuoja tendencijos?

—Persze, hogyne. 2-3 év alatt sokszor teljesen lecserélődnek a trendek ami az esküvő egészét érinti és emiatt a fotósokat is. Aki nem tud ezzel a folyamatos tanulással lépést tartani annak nem sok keresni valója van az esküvő fotósok közt mert hamar kiég és nem fog tudni megújulni.

—Kokie turėtų būti kliento kriterijai, kad pasirinkti fotografą?

—Nagyon fontos kérdés és sokszor nem veszik komolyan a jegyespárok, pedig az esküvőn elkészült fotók elvileg örökre szólnak. A legfontossab, hogy az anyagi kérdés ne elsődleges legyen. Elsőnek azt nézzék meg a párok, hogy az adott fotós képi stíéusa passzol e azzal amit elképzeltek. El tudják e képzelni magukat abban a képi világban amit az adott fotós képvisel. Én minden jegyespárt megkérek, hogy ne 1 hanem 15-20 anyagot is nézen meg tőlem, mert igy pontosabb képet kap arról mit is nyújtok mi az ami egy egy esküvőn nekem átjön, hogyan örökítem meg azokat. Fontos, hogy legyenek teljes sorozatok is megtekinthetőek a fotós honlapján egyéb oldalán ne csak az úgynevezett kreatív vagy beállitott fotók, mert az esküvőkön ez a legrövidebb idő a nagy naphoz képest. Legtöbb esetben az élet szüli a pillanatokat és azt jól el kell tudni kapni. A fotós egyéb szolgálzatásai is fontosak, milyen minőségű albumokat tud esetleg biztosítani, ad e teljes felbontású képeket internetes galériát, slideshowt.

—Kokių dalykų turi būti vengiama fotografuojant?

—Nem szabad, hogy a fotózás bármely része a fotósról szóljon és ne a jegyespárról. Ennek megfelelően kell az egészet úgy "irányítani", hogy a fontossági sorrend elején mindig a jegyespár érezhesse magát, hisz ez a nap róluk szól. Nem szabad felkészületlenül menni a munkára. Mindig megfelelő mennyiségű pót akkumulátorral és memória kártyával kell rendelkezni. Egy fényképezőgép meghibásodása esetén nem áll meg az esküvő, ezért egy profinl mindig van egy ugyan olyan profi másodváz is. Fontos az illendően megválasztott öltözet is, de nem túl kihívóan ha női kollegáról van szó. Legtöbször feketében vagyok hogy ne szúrjak szemet és lehetőleg minél jobban a háttérben tudjak maradni. A jegyespár sokszor feszült a nagy nap előtt ami érthető, nem szabad emiatt sosem ezt fokozni nekik saját problémáinkkal lehető legjobban meg kel tudni oldani a páros stresszmentesítését.

—Kokias detales, kurios paprastai būna nepastebėtos, gali pastebėti fotografas?

—Nagyon sok ilyen van egy esküvőn. Rengeteg olyan mozzanat van amit egy pár fizikailag képtelen megélni a saját esküvőjén, hiszen nem tud egyszerre minednhol ott lenni. A legtöbb ilyen apró részlet teljesebb képet ad a nagy napról amiért utólag minden jegyespár nagyon hálás és persze sokkal átfogóbb képet kap a saját esküvőjéről. Egy anya arcán legördülő könycsepp miközben a lánya belebújik a fehér ruhába, egy apa aggódó pillantása ahogy átadja a lányát az oltárnál, egy nagymama ráncos keze amint a templomban az unokája boldogságáért imádkozik...a sor végtelen, de egy amatőr aki a technikával van elfoglalva ezeket nem fogja észrevenni ezért fontos, hogy rutinos magabiztos esküvői fotóst válasszon az aki esküvő előtt áll.

—Kas įtakoja nuotraukos vertę? Kokie yra jos elementai?

—Esküvői fotó esetén az a jó, ha azonal be lehet azonosítani, hogy ez egy esküvőn készült. Jó, ha az adot nap hangulatát idézi, legyen az harsány és vicces, vidám vagy épp érzelemtől gazdag, legyen megható vagy épp meghökkentő. Persze ezen kivül legyen technikailag rendben, azaz legyen a témának megfeleleően ott éles ahol kell, legyen tudatosan jól komponálva és exponálva, valamint legyen egységes a sorozat többi tagjával együtt színvilágát tekintve.

—Koks žmogus Jūsų manymu galėtų būti 21 amžiaus simboliu?

—Ha esküvői fotózás keretein belül kérdezi akkor talán az a pár fotós aki anno a hagyományos klasszikus fotózást kimozdította a megszokásokból és előbbre lenditette az egész szakmát, ezek Yervant, Buissink, Ghionnis, Jeff Ascough hogy csak egy pár nevet említsek meg.

—Ką norite fotografuoti?

—Én legfontosabbnak egy esküvőn a valós érzelmeket tartom, ezeket szeretem megragani és a párok közt nem arra vagyok kiváncsi amit én tudok nekik a képbeállításokkal esetleg adni, hanem arra, amit az Ő szerelmük története tud nekem adni.

—Ar turite profesinių tabu?

—Sosem vállalok el olyan esküvőt aki telefonon felhiv és egyből azzal kezdi mennyibe kerül az esküvői fotózás. Neki nem én kellek hanem egy ember géppel. Nekem fontos, hogy értékeljék amit én nyújtok mert szívem lelkem bele rakom a munkámba. Persze fontos az ár is nyilván, de nem ez kell hogy legyen az elsődleges szempont.

—Su kuo norėtumėte kartu fotografuoti?

—Mármint én kivel? Hát azt hiszem legszívesebben Robert Capa-val de ez már nem lehetséges, a jelenben talán Setve Mc'urryval vagy Jim Nactwey-el ők nagy kedvenceim.

—Dėl ko nerimaujate ir kodėl?

—Jelenleg talán a társadalmunk megosztottsága az ami aggaszt főként gyermekeim jövője miatt és a környezeti változások a globális felmelegedés. Nyomon követem ezt a témát és sok remek fotós dolgozik ezen a témán, köztük az egyik nagyon jó barátom rajta keresztül mindig friss információim vannak ami sajnos nem túl kecsegtető a jövőnkre nézve.

—Kas yra įsimintiniausias dalykas nutikęs Jūsų gyvenime?

—Nem tudom meg lehet e ezt ítélni, de talán az, amikor eldöntöttem csak a fotózással kezdek el foglalkozni hivatás szerűen.

—Jeigu būtumėte animacinio filmo, knygos arba filmo veikėju, kuo norėtumėte būti ir kodėl?

—Talán Pókember, mert barátságos és közkedvelt. Gyermekkoromban sokat olvastam képregény formájában még saját epizódokat is kitaláltam hozzá. Nem lövöldözik, nem durva mégis határozott és segít a hétköznapi embereknek.

—Kas ir kodėl Jus įkvepia gyvenime?

—Nagyon jó kérdés. Robert Capa talán az egyik ilyen, aki mint példakép és a modern dokumentarista fotózás egyik megalkotója bátor volt és merész, másrészt élete egy csapásra véget ért de mégis a mai napig sokak példaképe.

—Kaip Jūs apibrėžtumėte sėkmės terminą? Kaip ją "matuojate"?

—A sikernek jelen korunkban talán az anyagi mércéje a legkézenfekvőbb, én mégis azt gondolom az az igazán sikeres ember aki elégedett lehet azzal amit épp csinál amilyen élethelyzetben van. Én a saját mércém szerint úgy gondolom sikeresnek számítok, ha úgy veszem, hogy a semmiből indultam önerőből, mára több mint 400 jegyespár esküvőjén fotóztam, tanítom a feltörekvő generációkat és azzal foglalkozom ami a hobbym is egyben, van két szép gyermekem és egy feleségem. Számomra ez siker mindeképpen.

—Geriau būti mėgiamu ar gerbiamu?

—Hazudnék ha azt mondanám csak az egyiket, szakmában jól esik az elismerés, de a párok szeretete akik így fordulnak felém és bizalommal mindennél többet ér, mert minden elvégzett munkával nem csak ügyfeleket de sokszor új hozzú távú ismerősöket barátokat kapok.

—Kokia yra didžiausia klaida kurią padarėte darbe?

—Egyik esküvőn mivel kisebb munkának számitott még a pályám elején egy gépet vittem csak és persze menet közben meghibásodott, szerencsére orvosolható volt helyben a hiba, de sosem voltam annyira feszült, mert féltem félbe kell hagynom a munkát ami nagy presztízs veszteség lett volna. Azóta fokozottan figyelek a felszerelésre.

—Kuomet keliaujate, ką ir kodėl imate su savimi?

—Most épp síleni megyek 10 év után baráti társasággal újra. Filmes fényképezőgépet viszek csak magammal. Jobban beosztom mire lövök és átgondoltabb képek születnek majd.

—Ar tarp turimų prietaisų yra tokių kurių geriau būtumėte nepirkę? Kodėl?

—Ezen még nem gondolkoztam. Nem vagyok nagy technokrata, nem veszek felesleges dolgokat. Talán pont ez az egyik, ami legjobban megkülönbözteti a profit az amatőrtől.

—Kaip mokotės gauti kokybiškesnes nuotraukas?

—Próbálok kisérletezni munka közben is, új dolgokat kipróbálni. Valamint ha úgy adódik egy egy képzésre is elmegyek, hogy képbe legyek a trendekkel. Ezek többynire olyan szakmán belüli fotósok workshopjai akiknek elismerem a munkáját és úgy érzem valami hasznosat tanulhatok tőlük.

—Kieno darbas jus kaip fotografą įtakojo labiausiai?

—Engem mindig is a klasszikus értelemben vett fotóművészek inspiráltak, az esküvői munkákat saját kútfőből oldottam meg, és szezonban nem is nagyon követem nyomon a kollégák munkáját, hogy a saját elképzelésem tudjon érvényesülni. Szeretek úttörö lenni és nem mások után menni.
A művészeti vonalon André Kertész, Capa, Brassai, Cartier Bresson Ata Kando és Lucien Hervé munkáit szeretem a legjobban.

—Išskirkite vieną dalyką kurį būtumėte norėjęs žinoti prieš pradedant fotografo karjerą?

—Huh..hát szerintem mivel teljesen autodidakta módon tanultam sok olyan hibát elkövettem amit ha valaki hozzám eljön tanulni egyből jól tanul meg és így lerövidül a tanulás folyamata. A legjobban annak örülnék, ha akkor találkozom olyasvalakivel aki azt csinálja mint én most. De akkor a környezetemben senki sem volt. A városban nyugodtan mondhatom én voltam az elsők közt akik az esküvő fotózást ki akarták mozditani a megszokott mederből, azt hiszem sikerült is.

—Ką norite pasakyti savo nuotraukomis?

—Azok érzelmeit első sorban akik rajta vannak, rajtuk keresztül meg kicsit a saját világomat is.

—Kas motyvuoja Jus toliau fotografuoti?

—A folyamatos változás ami körülvesz minket. Senki sem egyforma, valamint így én is fejlődöm változom..talán ez.

—Jūsų tėvai turėjo būti labiau ar mažiau griežti?

—Az én szüleim konzervatívabb vonalhoz tartoztak mivel én még csúnyán szólva a szocializmus gyermeke vagyok. Akkori szemmel talán liberálisabbak voltak a kelleténél, de mai szemmel főleg szülőként szerintem sokkal szigorúbbak mint most én a saját gyermekeimmel.

—Jeigu galėtumėte grįžti į praeitį, ką darytumėte kitaip?

—Előbb kezdenék tudatosan fotózni.

—Ką manote apie gyvybę kitose planetose?

—Elképzelhetőnek tartom, de ez egy félig meddig hit béli kérdés ami szubjektív. De az biztos, hogy nagyon egoista elképzelsé azt hinni, hogy egyedül vagyunk az univerzumban. Szomorú lenne.

—Kas yra jūsų herojai?

—Ezen még nem gondolkoztam, szeretem a szuperhős filmeket de személyes hőseim nincsenek azt hiszem.

—Kam nejaučiate pagarbos?

—Azt aki mások hátán mászik fel a sikerig és utánna előadja azt a sajátjának a többiek segítségét el nem ismerve.

—Ką veikite laisvalaikiu?

—Analóg fotókat készitek laborálok és ha időm engedi részt veszek a helyi fotóklub életében.

—Kokia yra Jūsų pusė, kurios visuomenė niekada nemato?

—Ezt nem tudom, a szociális média jelenlétem miatt szerintem nyitott könyv vagyok. De biztos van olyan amit nem tudnak rólam még, szerintem mindekinek van ilyen.

—Kada esate visiškai patenkinti savo darbu?

—Ha nem csak megköszönik szépen, hanem mikor megnézik az albumot és látom legördülni a könycseppeket egy-egy arcon. Az mindennél többet mond el.

—Ar tikite tradicinėmis vyrų ir moterų rolėmis?

—Klasszikus értelemben igen, de azt gondolom a nők kora jött el, és ez igy van rendjén.

—Ar lengvai randate draugų?

—Teljesen. Emiatt sokkal jobban boldogulok a munkám során.

—Kur norėtumėte gyventi?

—Most költöztünk vissza oda, ahol születtem, így azt gondolom ott élek ahol szeretnék, de ha tehetősebb lennék lenne egy kis nyaralóm egy tó vagy tenger partján de ha azt gondolom most is jó helyen vagyok.

—Koks yra kvailiausias dalykas kūrį buvote padarę?

—Nehéz rászedni, sokáig dolgoztam egy ügyfélszolgálaton és reklamációkat kezeltem. Szinte lehetetlen csőbe húzni azt gondolom. Elemző és gyanakvó típus vagyok, nem ugrom fejest semmibe.

—Ar gyveimas tęsiasi po vedybų?

—Azt látom, hogy sok ember számára van. Én benne élek had ne kelljen átgondolnom ezt.

—Ar turite mėgstamą anekdotą? Papasakokite.

—Szeretem a vicceket, de jót nevetek rajtuk és elfelejtem őket.

—Labiau mėgstate šunis ar kates?

—Kutyákat, most is az van.

—Ko nekenčiate?

—A terrort és a terroristákat.

—Geriausias dalykas gyvenime yra:

—A kaland.

—Labiausiai erzinantis dalykas gyvenime yra:

—A betegség.

—Ar yra kas nors aplink jus, ką norėtumėte pakeisti?

—Igen, a fotólaborom felujításra vár.

—Ką norėtmėte pakeisti savyje?

—Lehetnék türelmesebb is és persze figyelhetnék jobban a saját egézségemre.

—Ką norėtumėte pakeisti pasaulyje?

—Az emberi gyűlöletet, mindent ez tesz tönkre.

—Ar galite duoti keletą patarimų tik pradedantiems fotografams?

—Legyenek kitartóak, nyitottak az újra és mielőbb tanuljanak meg önálóan fejlődni, mert csak ez visz előbbre és ezt sosem hagyja abba egy fotós.

—Jei į žemę atvyktų ateiviai ir jūs būtumėte pirmas jų sutiktas žmogus, ką jiems pasakytumėte?

—Egy portré?

—Jei filmuotumėtė filmą, koks būtų jo žanras?

—Természet film vagy dokumentum film azt hiszem.

—Rytoj aš eisiu ir darysiu...

—Egy újabb esküvői anyagot retusálni...